Ioana Macrea-Toma tanulmánya a „Journal of Cold War Studies”-ban

Kollégánk, Ioana Macrea-Toma „Több, mint »lélekfogók«: Megérteni Kelet-Európát a Szabad Európa Rádió hidegháború alatt készült közönség- és közvélemény-kutatásai alapján” című tanulmánya mélyrehatóan elemzi a Szabad Európa Rádió (SZER) közönségkutatásait, valamint azok tágabb összefüggéseit és jelentőségét.

A Journal of Cold War Studies folyóirat 2024-es, 26. évfolyamának 3. számában megjelent tanulmány azt elemzi, hogyan próbálta a Szabad Európa Rádió (SZER) – az amerikai kormány által finanszírozott antikommunista műsorszolgáltató – megérteni és befolyásolni a kelet-európai társadalmakat az 1950-es évektől egészen 1989-ig.

Bár a SZER felmérései megdöbbentő statisztikákat tártak fel – például azt, hogy 1989-ben a kelet-európai felnőttek 53%-a hallgatta a műsorokat –, Macrea-Toma szerint ezek az eredmények nem csupán a közönség viselkedését mutatják be, hanem a hidegháborús adatgyűjtés módszertani és koncepcionális kihívásait is jól tükrözik.

A tanulmány célja, hogy középutat kínáljon a nyugati hidegháborús projektek kelet-európai értékelésében, túllépve azon a szemléleten, amely ezeket kizárólag „ellenpropagandaként” elutasítja, vagy pusztán objektív adatok forrásaként kezeli. Mindkét megközelítés akadályozta a kritikai elemzést, mivel figyelmen kívül hagyta politikai programjaik és elfogultságaik szerepét, miközben elsikkadt a projektek által nyújtott értékes meglátások felett.

Bár az elemzők tisztában voltak módszereik korlátaival, jelentős mennyiségű felmérési és elemzési adatot gyűjtöttek össze, amelyek ma a Blinken OSA Archivumban találhatók. Macrea-Toma ezeket az anyagokat használta a SZER felméréseinek eredményeinek értékelésére, összehasonlítva azokat a Hoover Institution Archives dokumentumaival, valamint a titkosítás alól feloldott kommunista állami archívumok irataival.

Elemzései iránymutatást nyújtanak a kutatók számára, hogyan nyerhetnek megbízható ismereteket a hidegháborús eseményekről problémás források felhasználásával. Emellett gyakorlati tanácsokat kínál az Archivum anyagaival való munkához, például az RFE Public Affairs Photos (a SZER saját működéséről készített propagandaképei) gyűjteménnyel és az „objektivitás” fogalmának értelmezésével kapcsolatban. Végül, e szociológiai eredményeket elhelyezi a tágabb SZER-archívum kontextusában, és új megközelítéseket javasol annak relevanciájának értékelésére.

A kommunista rezsimek zárt és elnyomó természete miatt a SZER elemzői kénytelenek voltak szokatlan módszerekhez folyamodni, például menekülteket és utazókat kérdeztek meg informális és gyakran bizonytalan körülmények között. Ezek a korlátok, valamint az adások zavarása és a rádiókészülékekhez való korlátozott hozzáférés arra kényszerítették az elemzőket, hogy töredékes adatokat összesítsenek, ami sokszor a helyi valóságtól eltérő eredményekhez vezetett. Minden erőfeszítésük ellenére a SZER tevékenysége gyakran a nyugati előítéleteket tükrözte, és nehezen birkózott meg az olyan fogalmak összehangolásával, mint a polgári szabadságjogok és a kelet-európai közönség által preferált társadalmi-gazdasági egyenlőség.

Macrea-Toma ezeket a felméréseket a hidegháború tágabb kontextusában értelmezi, a kommunikációs kultúrák összecsapásaként. Elemzésében szembeállítja a SZER igazságkereső törekvéseit a kommunista titkosrendőrség kémkedéssel kapcsolatos propagandisztikus vádjaival. A SZER felmérései egyedülálló középutat képviseltek az adatgyűjtés és a hírszerzés között, egy olyan „igazságrezsimet” hozva létre, amely a politikai propaganda, a közönség igényei és a tudományos szigor egymással versengő követelményei között navigált.

Macrea-Toma a SZER munkáját a tudománytörténet újonnan kialakuló területének szemszögéből vizsgálja, és bírálja a hidegháborús adatok hagyományos értelmezését, azt, hogy ezeket gyakran semlegesnek vagy kizárólag politikai célt szolgálónak tekintik. Elemzése rávilágít az igazságkeresés összetettségére ebben az időszakban, és árnyalt képet nyújt arról, miként formálták a SZER-hez hasonló intézmények nemcsak a közvélekedést, hanem a politikai döntéseket is Kelet-Európában.