A palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napja
November 29. a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napja. Az ENSZ által kijelölt nemzetközi napon António Guterres ENSZ-főtitkár szerint „a nemzetközi közösség szolidaritást vállal a palesztin néppel az őket megillető méltóságért, jogokért, igazságosságért és önrendelkezésért. Az idei megemlékezés különösen fájdalmas, mivel ezek az alapvető célok távolabb vannak, mint valaha”. A Blinken OSA Archivum e nap alkalmából a palesztin és izraeli területeken zajló konfliktusok és emberi jogi jogsértések történetével kapcsolatos gyűjteményeit ajánlja.
1947. november 29-én az Egyesült Nemzetek Szövetségének Közgyűlése elfogadta a Brit Palesztin Mandátum jövőjéről szóló úgynevezett felosztási tervet, amely idővel Izrael állam létrehozásához vezetett. A brit mandátumot az első világháborút és az abban vereséget szenvedő Oszmán Birodalom megszállását követően, 1922-ben hozta létre a Nemzetek Szövetsége (az ENSZ elődje). A mandátum értelmében a briteknek „adminisztratív segítséget” kellett nyújtaniuk, amíg a volt oszmán-palesztin területek leendő berendezkedései „nem tudják önmagukat kormányozni”. A mandátum azt is megkövetelte Nagy-Britanniától, hogy léptesse hatályba a Balfour-nyilatkozatot, amelyet James Balfour brit konzervatív külügyminiszterről neveztek el, akinek 1917-ben, a brit kabinet nevében megfogalmazott nyilatkozata szerint Palesztinában létre kell hozni „a zsidó nép nemzeti otthonát”, a nem zsidó közösségek jogainak megsértése nélkül.
#/media/F%C3%A1jl:Balfour_declaration_unmarked.jpg){kind=link}
A nemzetközi jog nem ismeri a „nemzeti otthont” mint fogalmat, jelentését szándékosan homályosan hagyták, ezzel fenntartva későbbi földrajzi, jogi és adminisztratív rendezési lehetőségeket. A nyilatkozat nem határozta meg sem Palesztina pontos határait, sem belső határvonalait, ugyanakkor nem állította azt sem, hogy a „zsidó nép nemzeti otthona” kiterjedne Palesztina teljes területére, ahol az arab lakosság egyértelmű többséggel rendelkezik, jelentős zsidó és kisebb keresztény közösségek mellett. A britek majdnem három évtizeden át gyámkodtak Palesztina fölött, szemben növekvő nacionalista mozgalmakkal, tiltakozásokkal, zavargásokkal, lázadásokkal, a zsidó és palesztin arab közösségek közti súlyos és tragikus konfliktusokkal. A „zsidó nép nemzeti otthonának” ügye azt követően lett különösen sürgető, hogy a második világháborúban hatmillió zsidónak minősített embert gyilkoltak meg. Később a brit kormány elismerte, hogy a helyi népcsoportok igényeit is figyelembe kellett volna venniük, így a palesztin arab lakosság politikai jogainak védelmét.
Az 1947-es felosztási terv zsidó és palesztin államot is előirányzott. Egyéb fontos kérdések mellett a következő rendelkezéseket tartalmazta:
- „Létre kell hozni Palesztinában a független arab és zsidó államot, valamint a Különleges Nemzetközi Igazgatás alatt álló Jeruzsálem városát.”
- „A szent helyekre és vallási épületekre vagy helyszínekre vonatkozó meglévő jogokat nem szabad megtagadni vagy csorbítani. Ami a szent helyeket illeti, biztosítani kell a belépés, a látogatás és az áthaladás szabadságát.”
- „Mindenki számára biztosítani kell a lelkiismereti szabadságot és az istentisztelet minden formájának szabad gyakorlását, annak feltétele kizárólag a közrend és az erkölcsök fenntartása lehet. A lakosok között semmiféle megkülönböztetés nem tehető faj, vallás, nyelv vagy nem alapján. Az állam joghatósága alá tartozó minden személyt megillet az egyenlő törvényi védelem.”
- „A zsidó államban arab (az arab államban zsidó) tulajdonban lévő föld nem kisajátítható, kivéve közcélokra.”
Bár az egyértelmű szándék egy zsidó és egy arab állam létrehozása volt, Jeruzsálemmel mint különálló, nemzetközi joghatóság alá tartozó entitással, csak Izrael, a zsidó állam jött létre. A mára már több mint nyolcmillió palesztin arab ember többsége vagy Izrael által megszállt területeken, vagy a szomszédos államokban él, nagy számban menekülttáborokban.
Az ENSZ 1977. december 2-i határozata november 29-ét, a sikertelen 1947-es felosztási terv elfogadásának napját a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napjának jelöli ki. A Blinken OSA Archivum fontos dokumentumokat őriz a palesztin területeken és Izrael államban zajló konfliktusok történetéről. A szolidaritás nemzetközi napja alkalmából ajánljuk a következő, az Archivumban kutatható gyűjteményeket.
HU OSA 300 A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Kutatóintézete iratai
Számos tematikus gyűjtemény tartalmaz Palesztinával kapcsolatos sajtókivágatokat, hírügynökségi jelentéseket és a rádió munkatársai szakértői elemzéseit. Például, a Szovjet Vörös Archívum vonatkozó dokumentumai azt tükrözik, a szovjet sajtó 1966 és 1993 között hogyan tálalta a Palesztinával kapcsolatos fejleményeket; a Nyugati Sajtóarchívum tartalmaz egy 1980-as évekbeli gyűjtést a szovjet–palesztin kapcsolatról szóló nyugati újságcikkekből; Kevin Devlin iratai segítségével pedig az izraeli és arab kommunista pártok közötti 1960-as, 1970-es évekbeli érintkezések idézhetőek fel.
HU OSA 301 Az Index on Censorship iratai
Az Index on Censorship c. folyóirat országos gyűjteményeiben szisztematikusan követte, az egyes országokban hogyan alakul a sajtó és általában az emberi jogok helyzete. A „Közel-Kelet: Izrael: Palesztin Hatóság” előtaggal ellátott mappák 1972 és 1998 közötti sajtókivágatokat és önálló kiadványokat, jelentéseket és levelezéseket is tartalmaznak művészettel és médiával, újságírók letartóztatásával, békemegállapodásokkal és menekültekkel kapcsolatban.
HU OSA 341 A Human Rights Watch jelentései
A Human Rights Watch több mint 70 országban végez terepmunkát és vizsgálja az emberi jogi jogsértéseket. Az Archivum által őrzött tematikus jelentések között olyan címeket találni, mint Nowhere to Go: The Tragedy of the Remaining Palestinian Families in Kuwait (Nincs hová menni: a még kuvaitban maradt palesztin családok tragédiája, 1991), Israel Interrogation Methods Under Fire After Death of Detained Palestinian (Támadások tárgya az izraeli kihallgatási eljárás, miután egy őrizetbe vett palesztin meghalt, 1992), Palestinian Deportees Continue to Suffer from Poor Conditions in Lebanon Camp (Tovább szenvednek a libanoni táborokban uralkodó körülményektől a száműzött palesztinok, 1993), Torture and Ill-Treatment: Israel’s Interrogation of Palestinians from the Occupied Territories (Kínzás és rossz bánásmód: palesztinok izraeli kihallgatása a megszállt területeken, 1994).
HU OSA 350 Az International Monitor Institute iratai
TheAz International Monitor Institute Népirtás Archívumában önálló sorozat foglalkozik az Izraelben és a megszállt palesztin területeken elkövetett emberi jogi jogsértésekkel. A hat dokumentumfilm az izraeliek és palesztinok közötti kapcsolat összetettségét vizsgálja 1948-ig visszamenőleg, legyen szó Jeruzsálem megszállásáról, kis palesztin falvak lerombolásáról, elhagyatott palesztin szent helyekről vagy a palesztin lakhatási mozgalomról.
HU OSA 329 A WITNESS videófelvételei
A WITNESS egy 1992-ben indult projekt volt, amely a videós és online technológiákat igyekezett meghonosítani az emberi jogok megsértésének feltárása során. A Palestinian Arab Citizens of Israel: A Case Study of Discrimination (Izrael palesztin arab állampolgárai: Esettanulmány a diszkriminációról) című dokumentumfilm a WITNESS és az Arab Association for Human Rights (Arab egyesület az emberi jogokért) nevű palesztin arab civil szervezet koprodukciójában készült. A gyűjtemény nyersanyagokat is tartalmaz, így az „el nem ismert” palesztin falvak, többek közt Jaffa, Kammaneh vagy Al-Jelasi életkörülményeit dokumentáló képsorokat, továbbá a lakosokkal készült interjúkat.
Az Archivum egy nyitott intézmény, elkötelezett a gyűjtemények ingyenes és szabad hozzáférhetősége mellett. Kutatótermünk szabadon használható a nyilvánosság számára, és barátságos környezetet biztosít a nyugodt kutatáshoz. Mindössze annyit kell tennie, hogy regisztrál akár online, akár személyesen az Archivumban, majd időpontot foglal az épületünk 1. emeletén található Kutatóterembe.
The Divide
A Blinken OSA Archivum húsz éve, 2004-ben nyitotta meg The Divide című kiállítását, amely az ún. „zöld vonal” mentén vagy annak közelében kialakított fizikai védőkerítés/fal épp folyó építésének társadalmi, környezeti, építészeti, jogi/emberi jogi vonatkozásait mutatta be. A kiállítás eredeti dokumentumok, kiadványok, jelentések, térképek, fotók, műholdas felvételek és videók felhasználásával arra is törekedett, hogy érzékeltesse, milyen a vaálszvonal különböző oldalain élni, és objektíven jelenítse meg a főbb szereplők álláspontját. A kiállítás online elérhető.
