Blinken OSA Archivum
Icon
ENHU
Blinken OSA Archivum
Icon
ENHU
Esemény: Eseménysorozat
Kezdés: 2023. március 22. 00:00
Befejezés: 2023. május 28. 00:00
Részvétel: Személyes
Nyelv: Magyar

PETŐFI DÉLIBÁBOK

Programsorozat

„Ismerjük be, mi találtuk ki Petőfi Sándort.”

Markó Béla: A Petőfi-projekt. Élet és Irodalom, 2023. január 20.


“[A] magyar közönség számára az első költő Petőfi Sándor. Nem azt jelenti ez, hogy ő lenne a legjobb vagy legnagyobb költő (bár nem kevesen vannak, akik így vélekednek), hanem azt, hogy a magyar nyelvű közösségben aligha akad olyan írni-olvasni tudó valaki, aki ne hallotta volna Petőfi nevét és jelentőségét, ne tudná, hogy költő volt…” – írta Margócsy István találóan Petőfi emlékezetéről szóló szöveggyűjteményének előszavában.

Petőfi Sándor emlékezete. Szerk. Margócsy István. Osiris Kiadó, Budapest, 2022. 9. l.


A 176 éve halott költő alakját azóta is mítoszok és legendák övezik. Ismert, hogy még a 20. század elején is keringtek mendemondák arról, hogy Petőfi él és inkognitóban köztünk jár. Vannak, akik mindmáig úgy hiszik, hogy Petőfit az oroszok elhurcolták és szibériai száműzetésben halt meg, állítólagos földi maradványainak 2015-ben rendeztek dísztemetést a Kerepesi temetőben. Az elmúlt több mint másfél évszázadban szinte az összes magyar politikai rendszer és rezsim az ő alakjában kereste uralma igazolásának és szakrális legitimációjának forrását. Minél távolabb álltak tőle, annál hazugabb módon, annál harsányabban és bombasztikusabban.

Petőfi tehát mindenütt ott van, a népi emlékezetben, a hamis politikai eredetmondákban, ám ez nem Petőfi valóságos jelenlétéről, hanem inkább hiányáról tanúskodik. A népi emlékezetben tovább élő ál-Petőfik és a politikai propagandában rendre kísértő politikai ál-Petőfik a kínzó és megemészthetetlen hiány lidércfényei. Ez nem is csoda, hiszen Petőfi esztétikai, erkölcsi és politikai vezéreszméi – a hatalomból kirekesztett nép beemelése a (jog)egyenlőségen és szolidaritáson alapuló nemzeti közösségbe, a szabadság, a függetlenség és a demokrácia – soha nem tudtak kiteljesedni a magyar nemzeti, állami és kulturális lét valóságos tereiben. Valami mindig hibádzott. Legtöbbször mindegyik.

A magyar nép képzeletében Petőfi a nem létező, a valóságban nem látható és nem megélhető, de minduntalan vágyott politikai és társadalmi viszonyok jelképe, megtestesülése. Ez áll a továbbéléséről szóló legendák, olykor gyerekes fantáziák hátterében. Mintha képtelenek lennénk elfogadni, hogy már nincs köztünk, mert akkor ezektől a vágyaktól is búcsút kellene vennünk. És ez az oka annak is, hogy a hatalom a dualizmus korától a rákövetkező autokratikus és diktatórikus rezsimek során át minduntalan saját képére formált ál-Petőfikkel próbálta hitelesíteni önmagát, egyben leplezni a valóságos Petőfi hiányát. Petőfi csak azon ritka és kurtára szabott alkalmakkor került valamelyest közel önmagához, amikor az emberekben felcsillant a remény, hogy eszméi valósággá válhatnak: 1956-ban és a rendszerváltás éveiben, 1988–1990-ben.

A Blinken OSA Archivum március közepétől május végéig tartó programsorozata nem Petőfi életéről és művészetéről, hanem Petőfi emlékezetének történetéről, annak különböző aspektusairól szól. 176 éve kergetjük Petőfi délibábját. A filmvetítésekkel, színházi előadásokkal, felolvasásokkal és beszélgetésekkel tarkított eseménysorozat ennek a történetébe kínál betekintést.

**

Image
Zászlókkal felvonuló fővárosiak a Szabadság híd pilléreire épített ideiglenes pontonhídon az első szabad május elsején, 1945 / MTVA Archívum – Nemzeti Fotótár, Budapest
Icon
Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig

Beszélgetés és felolvasás

Március 22. (szerda) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3J1e47Y

Vajon éltette-e volna Petőfi Ferenc Józsefet a kiegyezés után, ahogy Jókai Mór képzelte? Szocialista volt, vagy nemzeti és keresztény? Kommunista volt-e Petőfi? A felolvasásokkal tarkított beszélgetés annak nyomába ered, hogyan próbálták Petőfit az egymást követő politikai kurzusok a maguk képére formálni.

A beszélgetés résztvevői: Margócsy István irodalomtörténész és Csunderlik Péter történész

Moderátor: Mink András

A kiválasztott szemelvényeket Váradi Gergely és Veszelovszki Janka olvassa fel.

**

Kurátori tárlatvezetés

Március 25. (szombat) 16 óra

A Petőfi minden időben: A Petőfi-kultusz politikai változásai 1942 és 1956 között című kiállításban Mink Andrással.

Regisztráció: https://bit.ly/3yyp3AM

**

Petőfi Sándor filmen

Filmvetítés és beszélgetés

Március 29. (szerda) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3ypqXnz

Hogyan látták Petőfit filmen a Horthy-korszak hajnalán, a Rákosi-korszak delelőjén és a vigasztalan Kádár-korszakban? Részletek láthatóak a Föltámadott a tenger (1953) és Lányi András Segesvár (1974) című filmjéből, de szó esik majd az 1922-ben készült Petőfi c. életrajzi filmről is, amelynek nem maradtak fenn kópiái.

A beszélgetés résztvevői: Gelencsér Gábor filmtörténész és Sulyok Bernadett muzeológus

Moderátor: Mink András


**

Petőfi Sándor irodalmi emlékezete

Beszélgetés és felolvasás

Április 5. (szerda) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3ZEJXKB

Ki volt Petőfi az irodalmi utókor számára? Hogyan látták irodalmi és poétikai jelentőségét? Elválasztható-e az irodalmi hagyományban Petőfi költői szerepe és politikai, közéleti mítosza? Szabad-e viccelni Petőfivel? Az est folyamán irodalmi szemelvények tükrében próbálunk ezekre a kérdésekre választ találni.

A beszélgetés résztvevői: Bán Zoltán András író, drámaíró, kritikus és Keresztesi József író, költő, kritikus

Moderátor: Mink András

A kiválasztott szemelvényeket Samudovszky Adrian és Veszelovszki Janka olvassa fel.


**


Image
A Föltámadott a tenger című film a Híradó 7. diafilmből., 1953; Budapest: Magyar Fotó Dia-osztálya
Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) – a Kádár-korszak ideológiai kiüresedése

Beszélgetés és filmvetítés.

Április 12. (szerda) 19 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3ZBYEyd

A Forradalmi Ifjúsági Napok elnevezésű ünnepségsorozat, amelyre először 1967-ben került sor a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetég) szervezésében, a fiatalságot célozva hamis, álforradalmi rituálék keretében próbálta összekapcsolni, egy történeti láncolatba foglalni 1848. március 15., 1919. március 21. (a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte) és 1945. április 4. (a felszabadulás amúgy fiktív napja) emlékezetét. A fő cél természetesen az volt, hogy március 15. emlékezetét a Kádár-rezsim eredetmítoszának két emblematikus eseményével összemossák. A beszélgetés folyamán levetítjük Gárdos Péter filmrendezőnek a FIN-ről szóló 1974-es dokumentumfilmjét.

A beszélgetés résztvevői: Apor Péter és Sudár Orsolya történészek

Moderátor: Mink András

**

A Petőfi Kör és az 1956-os forradalom

Beszélgetés

Április 19. (szerda) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3mI9ggk

Nem kétséges, hogy az 1956 márciusában, többszöri tiltás és akadályoztatás után útjára indult nyilvános vitasorozat, amelyet a kommunista párt ifjúsági szervezete, a DISZ (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) keretén belül létrehívott Petőfi Kör szervezett, a forradalom kitörésének közvetlen előzményeként értékelhető. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy a Petőfi Kör és a nyilvános vitáin szerepet vállalók nem a rendszer megdöntését, hanem a rendszer megreformálását, demokratizálását, a desztalinizáció folyamatának elindítását tűzték ki célul. A beszélgetés a Kör történetét és történelmi szerepét vizsgálja.

Rainer M. János történésszel Mink András beszélget.

**

Cipolla Collectiva: Az igazság fája

Rendhagyó (tánc)színházi előadás Petőfi Sándor János vitéz c. hőskölteménye alapján.

Április 26. (szerda) 19 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3J8lndX

Alkotók/előadók: Kovács Domokos, Nagy Csilla, Sándor Annamária

**

Image
A Petőfi Kör sajtóvitája: hallgatóság a teremben, 1957. június 27.; fotó / photo by Erich Lessing © Erich Lessing / Magnum Photos
Hogyan keresték Petőfit?

Beszélgetés és zene

Május 3. (szerda) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3YBtTIq

Petőfi alakja, költészete és emléke számos formában jelent meg a folklórban. Prózai és zenei illusztrációkkal mutatjuk be Petőfi népi emlékezetének főbb vonásait, valamint azt, hogyan próbáltak ennek nyomába eredni a későbbi kutatások, azok mire jutottak és eredményeiknek mi lett a sorsuk.

Beszélgetőtársak és zenei közreműködők: Landgraf Ildikó, Juhász Katalin és Szabó Zoltán

Moderátor: Mink András

**

Petőfi-rock – a Szegedi Egyetemi Színpad legendás előadásának története

Beszélgetés

Május 10. (szerda) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3YxyNWR

Paál István rendezését ötven évvel ezelőtt, Petőfi születésének 150. évfordulóján mutatták be. Az előadást a Tiltás és Tűrés mezsgyéjén egyszerre kísérte a belügy, illetve a hazai és külföldi közönség kitüntetett figyelme. A színháztörténeti produkció a színházi avantgárd korabeli törekvései és eszközei segítségével idézte meg Petőfi és általa a Szabadság szellemét.

A beszélgetés résztvevői: Árkosi Árpád, rendező, a Petőfi-rock szereplője, Bérczes László, rendező, a Paál Istvánról szóló beszélgetőkönyv szerzője, Porogi Dorka, rendező, színháztörténész.

Moderátor: Leposa Balázs

**

Kardos Ferenc: Petőfi’ 73.

Filmvetítés és beszélgetés

Május 17. (szerda) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3F9bZpt

Kardos Ferenc filmje abban az időben készült, amikor Budapest közterein 1956 után először voltak spontán rendszerkritikus megmozdulások 1971., 1972. és 1973. március 15-én, melyeket a hatalom retorziói követtek.

A vetítés után Varga Balázs filmtörténésszel Mink András beszélget.

**


Image
Petőfi-rock; Blazsó Marianne fotója; ELTE BTK – Hiányzó (színház)történetek kutatócsoport, hiaszt.hu
Finissage

Tarr Béla Utazás az Alföldön (1995) című rövidfilmjének vetítése, Víg Mihály zenéjével.

Május 20. (szombat) 18 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3FdsAIA

18.00 óra Záró tárlatvezetés a Petőfi minden időben: A Petőfi-kultusz politikai változásai 1942 és 1956 között című kiállításban, Mink Andrással.

19.00 óra Tarr Béla Utazás az Alföldön (1995) című rövidfilmje Petőfiről, Víg Mihály zenéjével. A vetítés után beszélgetés az alkotókkal, és zene.


**

KÍSÉRTET-CSÁRDÁS

Színházi előadás

Május 26. (péntek) 19 óra

Regisztráció: https://bit.ly/3mJRbi0

Kompolthy Zsigmond (alias Bán Zoltán András) szatirikus, zenés népszínműve Krúdy Gyula regénye nyomán az ál-Petőfikről, az ál-Petőfi nyomában loholó „rajongókról”, és a Habsburg-titkosrendőrség ármánykodásairól, Schlanger András rendezésében.

A darabot 1989 márciusában mutatta be a Radnóti Színház, azóta Budapesten most látható először.

szerző, dramaturg: Kompolthy Zsigmond (alias Bán Zoltán András)

dramaturg, rendező: Schlanger András

zene: Melis László

színészek: Fila Balázs, Györgyi Anna, Jenőváry Miklós, Kerekes József, Kiss Anna Gizella, Kovács Vecei Fanni, László Zsolt, Mihályfi Balázs, Schlanger András

zongorista, narrátor: Darvas Benedek


Image
Állókép Tarr Béla Utazás az Alföldön (1995) című rövidfilmjéből