Egy történelem – sok magyarázat. Interpretációk a magyar történelemről

Ungváry Krisztián történész a Blinken OSA Archivum fölkérésére és szervezésében tizenkét előadást tart dokumentálható tényeken alapuló történelem iránt érdeklődők számára a 19–20. századi magyar történelem vitatott kérdéseiről. Az előadás-sorozat különböző értelmezési kereteket és mintákat vázol fel Magyarország legújabbkori történelmének vitatott fordulópontjairól.

Az előadások témái azokat a ma is élénken vitatott történeti kérdéseket és problémákat ölelik fel, amelyek a leginkább kiszolgáltatottak a történelmi hamisításnak, manipulációnak, szándékos vagy tudatlanságból fakadó félreértelmezéseknek a szélesebb nyilvánosságot célzó történeti tárgyú diskurzusokban, vitákban, állami propagandában és a közösségi médiában. Az előadások célja nem csupán a történeti valóság bemutatása, hanem a valóságot torzító, meghamisító diskurzusok belső logikájának feltárása is. A másfél órás előadások 2023. február 7. és május 2. között, keddi napokon, 17.30 órakor kezdődnek. A helyszín a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai főépületének B auditóriuma, 1051 Budapest, Nádor u. 15.

FONTOS INFORMÁCIÓ! Az előadások telt házasak, további információ: bertalan@ceu.edu!A korábbi előadások felvételeit az Archivum YouTube-csatornáján tesszük elérhetővé, a már feltöltött videók lejjebb görgetve ezen az oldalon is megtalálhatóak.

PÁLYÁZAT DIÁKOKNAK

Az előadás-sorozat végén, a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak és középiskolás diákoknak lehetőségük van arra, hogy esszépályázaton vegyenek részt. Olyan pályaműveket várunk, amelyek kapcsolódnak az előadások témáihoz, a fölvetett kérdésekhez, vagy azokhoz hasonló problémákat járnak körül.

A legjobb tíz esszé szerzője 150 000 Ft pénzjutalomban részesül.

A pályaműveket Ungváry Krisztián értékeli. Részvétel feltételei

Az esszékkel kapcsolatos formai és tartalmi elvárások    Az esszé korábban nem publikált írás

Következő előadások

Korábbi előadások

1. A történész mint „bíró”. Ítéletalkotás és történeti koncepciók Az előadás olyan kérdésekkel szeretne foglalkozni, mint hogy igaz-e, hogy a tények „önmagukért beszélnek”, illetve, hogy a történész munkája mire is ad lehetőséget – és mire nem.

Időpont: 2023. február 7., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

2. A kiegyezés és értelmezései 1867–2023 A modern, polgári Magyarország születési dátuma a kiegyezés, ehhez képest az esemény emlékezete sajátos metamorfózisokon ment át az elmúlt 150 évben. Mi az oka annak, hogy a kiegyezés emlékezete a legtöbb időszakban egyáltalán nem volt pozitív?

Időpont: 2023. február 14., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

3. Magyarország és a „keleti rokonság” az (emlékezet)politikában A téma némileg kapcsolódik az előző előadáshoz. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy a magyar „turanizmus” milyen hatást gyakorolt a magyar politikai gondolkodásra.

Időpont: 2023. február 21., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

4. Trianon és revíziója A trianoni békeszerződés máig megosztja a közvéleményt, miközben a békeszerződés okai, a módosítás lehetőségei ma sem ismertek kellően.

Időpont: 2023. február 28., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

5. A Horthy-korszak és modernizációs potenciálja A Horthy-korszak kapcsán sokáig a zsákutcás magyar fejlődés toposza uralkodott a közbeszédben. Előadásomban arra keresem a választ, hogy miért nem tudtak megvalósulni azok a lehetőségek, amelyek másfelé is vihették volna a korszak politikáját. Időpont: 2023. március 7., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

6. Zsidó- és németellenesség Magyarországon A két fogalom egymásmellettisége lehet, hogy egyeseknek blaszfémiának tűnhet, miközben a magyar történelem is alkalmas arra, hogy bemutassa, hogyan lehet etnikai és gazdasági alapon ellenségképeket gyártani, és mitől válnak ezek az ellenségképek radikálissá.

Időpont: 2023. március 14., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

7. Mindszenty József és a magyar keresztényszocializmus útjai Mindszenty József állami kultusza és a magyar keresztényszocializmus útjai nem mindig keresztezték egymást. Fontos kérdés, hogy miért ő volt az, aki a katolicizmus, sőt az állam egyik legfontosabb vonatkoztatási pontjává válhatott a rendszerváltás után.

Időpont: 2023. március 28., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

8. Magyarország hadba lépései – Mozgásterek a kényszerpályákon? A második világháború katasztrófái kapcsán Ránki György az ország helyzetét a „mozgástér” és a „kényszerpálya” paradigmájával írta le. Előadásom ezeket a lehetőségeket és kényszereket kívánja közelebbről bemutatni.

Időpont: 2023. április 4., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

9. Az „ügynökügy” mint a magyar demokrácia deficitje

Az állambiztonsági múlt kezelése Kelet-Európa minden országában problémákat okozott, Magyarországon pedig sokáig a demokrácia nyílt sebévé vált. A magyar külön utasság ebben a kérdésben tágabb kontextusban is értelmezhető, emellett segít abban is, hogy megérthessük azt a rendszert, amiben ma élünk.

Időpont: 2023. április 11., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc interpretációi Szokták mondani, hogy a legtöbbet a múlt változik. Ez a kifejezés kevés dologra illik jobban Magyarországon, mint 1956 eseményeire, amelyek interpretációi izgalmas virágcsokorként virítanak a történész asztalán.

Időpont: 2023. április 18., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

11. Mítoszok és valóság Ukrajnáról Előadásom az ukrán politika 1920–2023 közötti választásaihoz kíván néhány adalékkal szolgálni annak érdekében, hogy érthetőbbé váljanak azok a hírek, amelyek Ukrajna kapcsán rendszeresen megjelennek a magyar médiában.

Időpont: 2023. április 25., 17:30–19:00 Helyszín: 1051. Bp., Nádor utca 15., B Auditórium

Ajánlott olvasmányok

Az egyes előadásokon résztvevők részére az alábbi olvasmányokat ajánljuk. Regisztrációt követően az online el nem érhető szövegekhez hozzáférést biztosítunk.

1. Történeti tény és a történész mint „bíró”. Ítéletalkotás és történeti koncepciók.

Gyáni Gábor: Elbeszélhető-e egy csata hiteles története? Metatörténeti megfontolások. Hadtörténeti Közlemények, 2006. 1. sz. 121–133. p.    http://epa.oszk.hu/00000/00018/00069/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2006_01_...

Csunderlik Péter: Ordenáré, büdös, költészet nélküli. John Keegan és a sommei csata igazi arca. Hadszíntér és hátország, http://elsovh.hu/ordenare-budos-kolteszet-nelkuli-john-keegan-es-a-somme...

2. A kiegyezés és értelmezései 1867–2022

Németh László: Kisebbségben (részletek). In Cieger András szerk.: A kiegyezés. Budapest, 2004, Osiris Kiadó, 314–316. P.

3. Magyarország és a „keleti rokonság” az (emlékezet)politikában

Ablonczy Balázs: „Lándzsahegy”, néprokonság, small talk. Turanizmus és keleti gondolat a két világháború közti magyar külpolitikai gondolkodásban. Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) szimpóziumának anyaga, https://mek.oszk.hu/05200/05284/05284.htm#4

4. Trianon és revíziója

Ablonczy Balázs: Trianon-problémák. Kommentár, 2007. 4. sz. 57–67. p. http://www.kommentar.info.hu/uploads/2007/4/1590610046.pdf

5. A Horthy-korszak és modernizációs potenciálja

Pogány Ágnes: A megnemesített kapitalizmustól a nemzetiszocializmusig. Korall, 2018. 72. sz. 96–116. p. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/6379/1/korall_2018_72_096.pdf

6. Zsidó- és németellenesség Magyarországon

Ungváry Krisztián: Értelmiség és antiszemita közbeszéd. Beszélő, 2001. 6. sz. 74–92. p. http://beszelo.c3.hu/cikkek/ertelmiseg-es-antiszemita-kozbeszed

7. Mindszenty József és a magyar keresztényszocializmus útjai

Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről. Egyháztörténeti szemle, 2008. 4. sz. https://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/fazekas-prohaszka.htm

Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóelleneségéről. Egyháztörténeti szemle, 2008. 4. sz.   https://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/mozessy-prohaszka.htm

8. Magyarország hadba lépései – Mozgásterek a kényszerpályákon?

Dr. Antall József miniszterelnök beszéde a Hadtörténeti Múzeumban (1992. január 11-én). Magyar Fórum, 1992. 4. sz. 11–13. p.

9. Az „ügynökügy” mint a magyar demokrácia deficitje

Esterházy Péter: Előszó. In uő: Javított kiadás – melléklet a Harmonia cælestishez. Budapest, 2002, Digitális Irodalmi Akadémia https://konyvtar.dia.hu/xhtml/esterhazy_peter/Esterhazy_Peter-Javitott_k...

10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc interpretációi

Rév István: Ellenforradalom. Beszélő, 1999. 4. sz. 42–54. p. http://beszelo.c3.hu/cikkek/ellenforradalom

Mink András: David Irving kalandja 1956-tal. Beszélő, 2000. 7–8. sz. 101–114. p. http://beszelo.c3.hu/cikkek/david-irving-kalandja-1956-tal

11. Mítoszok és valóság Ukrajnáról

Ungváry Krisztián: Ukrán és orosz fasiszták – egykor és most. Telex, 2022.03.06. https://telex.hu/tudomany/2022/03/06/ungvary-krisztian-ukran-es-orosz-fa...

12. „Tokaj szőlővesszein...” – Egy modern legenda születése, tovább élése és a mögötte állandósult magyar válság.

Ehhez az előadáshoz nincs olvasmány.