Szembenézés a szakértelem válságával: történelmi gyökerek és aktuális kihívások

Szembenézés a szakértelem válságával: történelmi gyökerek és aktuális kihívások

Ezen a héten zajlik a Blinken OSA Archívum és a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat nyári egyetemi kurzusa Szembenézés a szakértelem válságával: történelmi gyökerek és aktuális kihívások címmel. A kurzus online elérhető július 26 és 30. között.

Az egyetemistáknak, a humántudományok és társadalomtudományok területén dolgozó kutatóknak, továbbá újságíróknak és művészeknek ajánlott kutatásközpontú kurzus online kerül megrendezésre. A kurzus felépítése szerint előadásokat, szemináriumokat és olyan gyakorlati workshopokat tartalmaz, amelyeken levéltári dokumentumokkal és tudományos adatokkal dolgoznak a résztvevők.

A kurzus a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat (OSUN, Open Society University Network) támogatásával, a Blinken OSA Archívummal együttműködésben valósul meg.

A kurzusról: A demokráciák által már megtapasztalt problémák, így a társadalmi megosztottság és a nyilvános intézmények iránti bizalom eltűnése, tovább mélyülnek a poszt-Covid-19 világban a közpolitika ismeretelméleti válságával, amely a szakértőiség egyidejű igényléséből és megkérdőjelezéséből ered. A megbízhatatlan statisztikai adatok elterjedése, a titkos ellenséggel szemben alkalmazható múltbéli modellek utáni keresés, a nyilvánosság kísérletei a tudományos eredmények és a döntési mechanizmusok közérthetővé tételére, mind arra engednek következtetni, hogy a kormányzási mutatókkal és diskurzusokkal való munka kifinomult tudást tesz szükségessé.

Ez a kurzus fejleszti a résztvevők analitikai tudását a technológiai és tudományos ismereteket ötvöző közpolitikai folyamatokkal kapcsolatban. A nyári egyetemi kurzus eszközöket és kategóriákat kínál a szakértőiség megkérdőjelezése és a politika tudományosítása idején megfogalmazott rendszerszintű válaszok kritikus vizsgálatához.

Kurzusvezető: Ioana Macrea-Toma, Blinken OSA Archívum

A kurzus online valósul meg július 26 és 30. között További információ (angolul): https://summeruniversity.ceu.edu/confronting-the-crisis-of-expertise-2021

A kurzus előadói: Jenny Andersson gazdaság- és tudománytörténész, jelenleg az Uppsala Egyetem docense, CNRS-kutató a Sciences Po Politikai Kutatóközpontjában. A Futurepol projekt vezető kutatójaként a jövőkutatás diszciplinájával és az előrejelzéskészítéssel mint kormányzási információforrással kapcsolatban végzett levéltári kutatást. A nyári egyetemen a szakértelem mint hibrid tudás dilemmáiról szóló előadását beszélgetés követi a szakértőiség létrejöttének történeti okairól, amit a Future: A Game of Strategy, Influence and Chance nevű társasjáték fog elősegíteni. A részt vevő hallgatók olyan kérdéseket fognak megvitatni, mint hogy a jövőkutatás hogyan járult hozzá a jelen alakításához? Hogyan formálják máig a globális problémákat intellektuális örökségek? Kinek van felhatalmazása jövők létrehozására, feltalálására?

Rév István a budapesti Közép-európai Egyetem történelem és politológia professzora. A szakértelem mint az egyre összetettebb problémákra vonatkozó, különböző területek metszéspontjában elhelyezkedő hibrid tudás napjainkban átírja az értelmiségről alkotott elképzeléseinket. Az előadás az olyan „beavatkozó” dilemmák etikai és ismereti kondíciójának tágabb kérdéseivel foglalkozik, amelyek az univerzális jelenségek hosszú távú vizsgálata, illetve az adott helyzetekben szükséges rövid távú megoldások megközelítési módjainak drámai találkozásából erednek. Az értő történészi ítélet szükségessége a bizonyítékok kritikus vizsgálatakor gyakran összeférhetetlennek tűnik a bírósági tárgyalóterem konzekvencialista etikájával és pragmatikus ismeretelméletével. Hogyan viszonyul egymáshoz a nyitott tudományos és a határozottan körülírt bírói megközelítésmód? Hogyan térnek el érvelésükben?

Adela-Gabriela Hîncu a New Europe College ösztöndíjas kutatója, a CEU-IWM posztdoktori programjának volt hallgatója, a Hanák-díj korábbi nyertese. Előadásában a Szovjetunió és az egykori keleti blokk országainak szociológiatörténetébe enged bepillantást. Az előadás a szociológusi szakértőiség két 20. századi típusát mutatja részletesebben be: az ún. tudományos-technológiai forradalommal (STR) kapcsolatos szakértelem, amely a technológiai fejlődés társadalmi következményeit vizsgálta, illetve az életminőség számszerűsítésének szakértelme, amely a kormányzás érdekében törekedett az emberi jólét objektív és szubjektív aspektusainak megragadására. Az „objektív szociológiai adat” mibenlétét körüljáró előadást műhelymunka-gyakorlat fogja követni. Többek közt a Blinken OSA Archívum Szabad Európa Rádiós gyűjteményeinek használatával a résztvevők egy szocialista kormány számára írnak „szakpolitikai beszámolót” az automatizálás következményeiről, illetve SZER-háttérjelentést állítanak össze „A szociológia és Csehszlovákia Kommunista Pártja” címmel.

Narcis Tulbure a bukaresti gazdasági egyetem egyetemi docense. Kutatásait többek közt a National Science Foundation, a Council for European Studies, a bukaresti New Europe College és a pittsburghi egyetem ösztöndíjainak támogatásával valósította meg. Előadásában azt vizsgálja, hogy a gazdasági adatok és alkalmazásuk a szocialista időszakban hogyan befolyásolták a gazdasági ismereteket. A gazdasági statisztikák körüli viták megértéséhez Tulbure vázolja az adatszegény gazdaság működését, azt, hogy a szocialista országokban a statisztika területén az elhallgatás és a szelekció hogyan segített tényekkel alátámasztani ideológiai alapú modelleket és narratívákat. Az előadást követő gyakorlati műhelymunka során a résztvevők a hidegháború ideje alatt aktív kutató szerepébe bújva írnak kutatási tervet mint a szocialista gazdaságot vizsgáló „nyugati” szakértő, vagy a kapitalista gazdaságot vizsgáló „keleti” szakértő.

Emily White a Center for the Study of Land, Air, and Water at Bard College tudományos munkatársa és az Open Society University Network Community Science Coalition igazgatója. Jelenleg a Saw Kill vízminőségének monitorozásán és a vízenergia hatásának felmérésén dolgozik mint környezettudományi szakértő. Előadásában tudomány és döntéshozatal találkozását vizsgálja a tudományos szakértelem szerepén keresztül. Múltbeli és jelenlegi környezeti problémákat (pl. Csernobil, Fukusima, ózonlyuk, a tiszta levegőhöz és vízhez való hozzáférés stb.) mutat be történeti és tudományos szempontból, a közösségi cselekvés, a környezetvédelmi mozgalmak és a politika kontextusában. Az előadást követő kiscsoportos feladatok során a résztvevők a „tudományos munka” mibenlétével fognak foglalkozni, a hatékony szakértői kommunikáció stratégiáit keresve.

Tincuta Heinzel képzőművész, kutató és kurátor. Kolozsváron végzett képzőművészeti és kulturális antropológia tanulmányokat, majd a Université Paris 1 Panthéon-Sorbonne-on írta meg PhD dolgozatát. Előadásában bemutatja, hogy a textiliparban a „trendeket” mint retorikai konstrukciókat hogyan pozícionálják a fogyasztói ízlés elkerülhetetlen előrelépéseként. Nyugati trendsetterek és az 1980-as évek Romániájának tervezőinek állításait veti össze a Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatra vonatkozó levéltári dokumentumokkal, hogy rávilágítson: a trendsetterek döntései, tervezői gyakorlata és kommunikációs stílusa nemcsak a fogyasztói ízlés vizsgálatát, de egyben a vasfüggönyön átívelő makrogazdasági kapcsolatokat is tükrözi.

Ioana Macrea-Toma a Blinken OSA Archívum kutató levéltárosa, az Archívum CEU Summer University kurzusának kurzusvezetője! A Közép-európai Egyetemen futó kurzusai és szemináriumai a történetírás elméleti és metodológiai kérdéseit dolgozzák fel mind általános megközelítésből, mind a hidegháborúra fókuszálva. Előadásában a második világháború során és azt követően megvalósult információgyűjtési gyakorlatok történetét tekinti át, hogy a hidegháborús adatbankokat mint távolságuk ellenére olvasható szociopolitikai rendszerek holisztikus gyűjtőhelyeit vizsgálhassa. A társadalmak adatgyűjtésen keresztüli megismerését az indokolta, hogy az így előállított információ hasznosítható legyen az érintett országok a nyugati modernizáció útjára való terelése során. Az előadás bemutatja a Szabad Európa Rádió az Archívumban őrzött hagyatékát, az ezt követő gyakorlati műhelymunkán a résztvevők a SZER szociológiai és hallgatói felméréseit fogják vizsgálni.