Testvérré-válás és önbecsülés – Bartók Béla születésnapjára

Március 25. Bartók Béla születésnapja. Bartókra emlékezünk Mélyi József az Archívumban tartott előadásával, Bartók Octavian Beunak írt 1931-es levelével, illetve egy a zeneszerző hamvainak hazaszállításáról szóló 1988-as rádióadással.

Bartók Béláról szóló ismeretterjesztő diafilm a Blinken OSA Archívum közreműködésével megvalósult Virtuális Diafilmmúzeumból.

Mélyi József művészettörténész a Blinken OSA Archívum a kelet-európai 1968-as mozgalmakat vizsgáló Búcsú a tavasztól című kiállítása kapcsán tartott előadást Jancsó Miklós 1968-ban forgatott, 1969-ben bemutatott Fényes szelekjéről. A (citerával és énekkel kísért) teljes előadás elérhető az Archívum YouTube-csatornáján (1. rész ; 2. rész)! Mélyi azt mutatta be, hogy Jancsó filmjében „egy utópia és egy illúzió jelenik meg: hogy mindenkit egyesíthet a népi gondolat, a néptánc, a népi hagyományok; hogy az együtténeklés összehozhatja a rendőröket, az egyházi iskolásokat és a népi kollégistákat. [...] Feléleszthető, vagy kisajátítható-e a nemzeti gondolat? Hol vannak a törések a magyar történelemben? Lehetséges, hogy ezeket a törésvonalakat valaki összeforrasztja? [...] A kérdések nagyon messzire nyúlnak vissza a törésvonalakkal, a közösségteremtés gyökereivel, a népi hagyományok kortárs megújításával kapcsolatban. Természetesen mindenkinek a hivatkozási pontja az egész század folyamán Bartók Béla. Bartóknak van egy nagyon híres, sokat idézett szövege."

A Mélyi által itt idézett részlet egy levélből származik, amelyet Bartók a róla tanulmányt előkészítő román zenetörténész Octavian Beunek írt 1931. január 10-én:

(Bartók breviárium [Levelek – írások – dokumentumok], szerk.: Ujfallussy József és Lampert Vera. 2. kiadás, Zeneműkiadó Budapest, 1974. pp337–338.)

Mélyi előadásának végén arra jut, hogy „[a] 68 körüli relatív kulturális nyitás után 1972-73 körül egy fagyás állt be. Ezek a közösségteremtő eszmék volumene látszott, hogy illúziónak bizonyult, de új kisebb ösvények nyíltak, többek között a táncházmozgalommal. Jancsó Fényes szelek című filmje ezeknek az új népi, közösségi forrásoknak a megtalálásával, ami el van rejtve ebben a filmben és utópia formájában, zsákutcaként jelenik meg, azt gondolom, hogy a 60-as évek végén nagyon eleven kérdésekre tapintott rá.

Azt gondolom, hogy a 60-as évek után most ismét valami hasonló aktualitással fognak bírni ezek a kérdések."

Jelenet a Fényes szelekből. Rendező: Jancsó Miklós, 1969.

Bartók Béla hamvait halála után 43 évvel, 1988-ban szállították Magyarországra, és helyezték el a Farkasréti temetőben. Hogy „a népek testvérré-válásának eszméje" ekkor mennyire lehetett része a hivatalos kánonban megjelenő Bartók-képnek, azt ha árnyalni nem is fogja a következő szöveg, de színesíteni mindenképp. A dokumentum forrása a Szabad Európa Rádió a Blinken OSA Archívumban őrzött rádiófigyelő anyaga: a SZER müncheni irodája szemlézte a kelet-európai szocialista országok állami rádióadóit, azaz megfigyelte, és az adásokból szövegátiratokat készített. A Magyar Rádiófigyelő Osztály által készített anyagok szabadon böngészhetők az Archívum oldalán! Az alábbi szöveg a Kossuth Rádió 1988. június 5-i adásának átiratából származik.

("Hungarian Monitoring, 5 June 1988", 5 June 1988. HU OSA 300-40-8-26-5; Records of Radio Free Europe/Radio Liberty Research Institute: Hungarian Unit: Monitoring; Open Society Archives at Central European University, Budapest.)

(Nyitókép: Liszt Ferenc téri Könyvklub, az első budapesti táncház 1972. május 6-án. Fortepan/Szalay Zoltán)